2009. március 24., kedd

Ha látnálak téged,rég világosság lenne,de érzem hogy futnom kéne hozzád és elmész tőlem...




Vizen sétálunk

Milyen hosszú ideig álltam kint a viharban,
Eláraszott az óceán és időtlen időkig fáztam.
A víz megszilárdul a lábam alatt,
Hullámok lesimulnak szinte sétálhatok rajta.
Ebben a párás ködben alig látlak téged,
Tudom hogy minden rendben lesz.
Ha látnálak téged,rég világosság lenne,
De érzem hogy futnom kéne hozzád és elmész tőlem...
Ha elesek megfogsz engem és rám nézel,
A mosolyod azt árulja el hogy nem akarsz elveszíteni engem...
Biztatóan magadhoz ölelsz,és újra kiszakad az ég,
A Nap is furcsán süt le ránk,de tudnom kell:nem félek...
Hogy hol veszett el bennem a remény?
Valahol a múltban amikor más voltam még...
De nem rágodóm a múltanom többé!
Nekem itt a helyem melletted aki óv és szeret és ölel!
Csókjaival eláraszt,a testemet felmelegíti a szerelem édes gyönyöre!
Megáztunk és nem fázunk,bennünket fűt a heves,megállíthatlan vágy,
Ahogy a vihat csitulni kezd,úgy fokozódik köztünk tovább!
Nem félek kimondani hogy többet akarok ennél,
Mióta kínoz ez a bűntudat,miért nem ismertük egymást még!
Lágyan letörölte az arcomról az utolsó cseppet,
Magához rántott és a csókjával megőrjített!

Csak egy esélyt!

Ha lenne nálad egy esélyem,legalább egy napra,
Akkor mindent megbocsájtanál nekem örökre..
Amit kaptam tőled kevés volt-ne haragudj..
De valahogy a hullám hegyeken felülemelkedtem és minden lelassult..
Éppen most beszélnék hozzád,de úgy teszel mintha a fal lennél,
Mondd már el nekem mire jó ez hogy mindenki hülyének néz?
Láttam az előbb hogy az utcán egy magadban sétáltál,
Egy másik lánnyal kéz a kézben andalogtál...
Olykor elfogott a bűntudat hogy nem akarsz engem,
Magamat hibáztatom hogy én rontottam el mindent..
Leültem a lépcsőre és kezembe vettem egy virágot,
Az összes szirmot letéptem,mikor láttam hogy átölelted a lányt..
Már a virág fejét is legyilkoltam és rájöttem hogy az erőszak semmire se jó,
Bárcsak megfordíthatnám veled ezt a hülye világot!
Egy esélyt már nem adok többé még ma éjjel elkell menned,
Idáig tűrtem mindent amit bírtam,de most befellegzettek...
A tudatom már nem a régi szinte megőrjített a féltékenység,
Hogy mikor lesz vége ne is kérdezd a lényeg hogy nem élek többé...

2009. március 21., szombat

Egy kérésem van hozzád:még ma éjjel szeress belém,aztán fogd meg a kezem és a vezess a szíved felé!


Szeress belém!

Itt vagyunk,csak te meg én ahol biztonságosabb,
Lélegzetnyi helyünk van összepréselve egy szekrényben.
Hogy mit keresünk itt?Tiltott gyümölcse van a szerelmünknek,
A barátaink nem tudják hogy mi egymásra találtunk és össze vagyunk zárva..
Eddig nem közeledtünk egymáshoz,de most mára már más a helyzet,
Boldoggá tesz engem hogy a tested közelében lehetek.
Érzem hogy lélegzel,és a bőrömet megérinti a puha kezed,
Végig húzod aztán eltévedsz a tekintetembe.
Ilyenkor eget-földet rengető érzés fog el engem,
Az angyalok figyelnek fentről minket.
Soha életemben nem éreztem még ehhez hasonlót,
Kérlek adj még egy utolsó csókot!
Édesen egymásba olvadunk,a lelkünk egybe forr,
Elveszed az eszem és a maradék gondolatom.
Szállok veled a messzeségbe,nem állok meg-adj még reményt,
Legyőztem minden félelmemet és csak magamat adtam,ne félj!
Egy kérésem van hozzád:még ma éjjel szeress belém,
Aztán fogd meg a kezem és a vezess a szíved felé!

Egyedül táncolok

Senki és semmi sem fog visszatartani engem,
Szombat éjjel van és nem állhatnak az utamba.
Amit érzek az minden rendben van,
Jó a hangulatom úgyhogy kérlek menj el!
Senki sem fogja tönkre tenni az estémet,
Senki sem fog elkeseríteni többet!
Szabadságra vágytam megkaptam végre,
Nem fogok az árnyékodban élni örökre!
Csinosnak tűnök de belül szikla vagyok,
Jönnek és mennek az áldozatok nem tudják hogy mindenre készen állok.
Az álarcot felhúzom nem adom önmagam,
Most én állok bosszút azzal hogy nem adom oda a szívem!
Úgyhogy egyedül táncolok,élvezem az élet apró örömeit!
Pont az a szám megy amit egész héten hallgattam,a lábaim nem állnak meg!
Valaki felkérne táncolni ott hagyom és tovább megyek,
Ma én vagyok a éjszaka királynője az elérhetetlen...

2009. március 7., szombat

Verseim :D:D:D:D


Akarlak!

Oh,asszem téged láttalak a parketten még,
Éppen a kedvenc számom ment a többi közül add le méég!
Kinéztél engem a tömeg közül és éppen magadhoz hívtál,
Alig volt köztünk néhány szó magaddal rántottál!
Nem nem nem lehet nem lehet elmegyek,
Nem nem ez lehet ez az érzés meglehet.
Állj fel és ránts magaddal és forgass meg a parketten,
Éld át amit én,a pillanat csak a miénk!
Először látlak és felszikrázott a tűz,
Fogtam a mikrofont és felcsendült az énekünk.
Nem látsz nem is kell majd elbújok és itt leszek,
Addig keress meg a sötét feltár mindent akarj engem!
Húzz magadhoz és érezd hogy a tiéd vagyok még!
Nem kell a szó se beszéd csak engedd el mindent ne félj!
Azt csinálok veled amit akarok nem fogsz elfeledni tudod-e?
Majd gondolni fogsz rám,hogy milyen tüzes kiscsaj vagyok!
Az első perctől kezdve akarlak téged!
Bár én azt gondolom neked is tudnod kéne!
Én az a fajta lány vagyok aki szereti az életet,
Főleg a jó pasi mellett aki imádja hogy énekelek!
Akarom hogy a buli után kísérj haza,
Akarom hogy reggel mellettem ébredj fel!
Rajtad ébredve szeretném hallani hogy dobog a szíved,
Tőled akarom hallani elsőnek hogy "szeretlek téged!"

Tudhatnád!

Azt akarom hogy Te legyél az első aki tud rólam mindent,
Mindenki körve vesz mindenki tolakodik túlságosan egyszerű volt minden.
Legalábbis azt hittem hogy egymás elől nem titkolunk semmit,
Bárcsak előbb ismerhettük volna egymást!!Bárcsak együtt lehetnénk!!
Komolyan az életemet feláldoztam volna egy másik pasi miatt,
Aki nem szeretett és rám se nézett és Te megmentettél engem!
A falak egyből leomlottak mikor hozzám értél,
Tudtam hogy ezentúl semmi sem veszíthetek és meghalnék érted!
Úgy döntöttem hogy magamba tartom a titkot senki sem látta,
A sötét beárnyékolta születendő szerelmünket...
Nem tudtuk hogy a folytatás hogyan lesz...
Tudod,hogy nem vagyok a típus aki bedől minden pasinak,
De valahogy a hatalmadba kerítettél...és megöleltél és..
S a világ forgott velem és a testem tűzben égett!!
Csak egy perc ami végtelennek tűnt mára már csak egy apró emlék,
Én többet szeretnék!Imádkozom a jó Istenhez hogy segítsen még!
Csak tudhatád,és jönnél hozzám,kérlek ne hagyj el,
Amíg van remény te vagy az utolsó reményem!
Tudom,hogy téged láttalak az álmaimban!
Tudom,tudom tudom!!!!!!!
Törd meg a jeget és gyere el értem!
Megőrűlök ha nem vagy mellettem!
Nap mint nap párokat látok és megöl a tudat,hogy egyedül halok majd meg!
Éreznem kell!Tapasztalnom kell hogy létezik a szerelem!
Hittem benne és mégis úgy tűnik az élet egy álca,
Amit mi alakítunk mi vagyunk a szereplők és a média arca!
Lassan elengedlek,mindent felkavartál bennem,
Tudom hogy ez is átmeneti érzés amit sose fogsz viszonyozni...soha...




Tüzes tánc

A tűzzel szeretnék játszani,
Még akkoris mikor esik az eső még ha a hó is esik!
Csillagok között fent az űrben,
Akkoris mikor veled vagyok!
A sötétben együtt táncolunk,meggyújtsuk a szikrát,
Ami köztünk van,érzem hogy fellobbanok és megfojt a sikoltás.
A vágyam ami rég bennem szunnyad,
Kitörni készül és útban van!
A tűzzel akarok játszani!
A tűzzel akarok érezni!
Érezd a testem ahogy mozog tánc közben,
Húzz magadhoz és mondd hogy érzel!
Megengedem hogy a kezeid bárhová elmenjenek,
Én csak a pillanatnak akarok élni,nem veszíthetlek el tényleg.
Egyszerűen megőrjítesz engem,a lépteid bámulatosak,
Tudod,hogy ennél többet akarok tőled?Úgye elrabolsz ma éjjel?
A ritmust soha nem lehet megállítani,
A szívem soha nem lehet elcsábítani!
De mégis érzem a forróságot ahogy hozzám érsz,
Oh,igen akarom hogy lásd milyen vagyok valóban!
Tudod...alig kapok levegőt..olyan fülledt a vágy,
Csak Te meg én az őrűlet határán.
Lassíts lépj előre vigyél előre!
Ne ne akard hogy megőrűljek!
Ebből soha nem lehet elég!
Ezt nem lehet újra megismételni!
De tudom hogy ez így jó,
Kérlek maradj velem amíg nem ér véget ez a dolog.