"Szívet tépő fájdalom,bárcsak elfelejteném az emlékeket!"

Rock a mennyországban

Nem tudok várni,nem tudok egy helyben ülni,
Örökmozgó csaj vagyok aki nem tud nyugodni.
A fényekhez vonzódom,a gitárt keresem,
Amikor a közönség üvölt úgy érzem: itt a helyem!
Rock a mennyország kapuja előtt,
Az angyalok se értik,hogy én mit akarok.
Rock a mennyország lépcsőfokain,
Csak az ördög kopogtat,hogy be akar jönni.
Igaza van,hiszen ez a zene őrült jó,
A hangom kieresztem,majd ordítok egy nagyot.
Szétreped a felhő,megfordul az a világ,
S majd megértik az emberek is,hogy mi az ami fáj.
Döngető ritmus,őrült kívánság,
Nem leszek többé kis királylány.
Nagyra nőttem és tudom mit akarok,
Ha valakinek baja van velem,simán leugatom.
Bulizzunk egy éjjen át: soha nincs megállás,
Ordítsunk egy éjjen át:soha nincs nyavalygás!

Nem búcsúztál el

Lent a tengerparton,a homokban táncolgattunk,
Közben beléd szerettem,nem kellett hamar elválnunk.
Kis vörösbort iszogattunk a bárban,
Így amikor megcsókoltál jó éjszakát kívántam.
De te nem búcsúztál el tőlem,álmaid hölgyétől,
Az előbb még a fülembe rebegted,hogy szeretsz,szinte igaz volt minden szó.
De,még utoljára egy fájdalmas csókot adtál,utána lassan,de biztosan elengedtél,
Annyira bennem maradt ez a keserű élmény.
Ha most elhagytál engem,nem fogok többé szóba állni veled,
S véget vetek ennek az ál-szerelemnek.
Ez volt életem legszebb és legrosszabb estéje,
Megbabonázott a tekinteted,megrázott a kezed érintése.
Nincs kivel megosztanom a belső csalódásomat,
Nincs kivel aludnom ma...
Még hátra se néztél,hogy egyáltalán összesem-e?
Még arra sem volt erőd,hogy elvigyed a holmijaidat.
Csak mentél a nagy világba,mintha egy bábú lennék,
Csak mentél és nem láttál,mintha egy senki lennék...
Ha majd egyszer visszatérsz,remélem megtapasztalod ezeket az érzéseket,
Szívet tépő fájdalom,bárcsak elfelejteném az emlékeket!