"Mindennap szemelől veszítelek,fáj a szívem.Bárcsak tudnád,mennyire harcolok érted!"

Fény az égen

Legyen örök éjszaka télen-nyáron,
Tartson sokáig a parti kérlek bárhol!
A táncunk még forró,nem aludhat ki,
A tűz pedig lángol,kell nekem valaki.
Még ma éjjel szereznem kell egy pasit,
Sajnos akit kiszemeltem az karaokeban hamis.
Nézz fel az égre,fény repült át rajta,
Nézd a csillagokat,ragyognak és lángolnak.
Érezd ahogyan hozzád érek,
Ne,hagyj el maradj velem örökre!
Te vagy az a férfi aki nekem kell,
Mást nem látok rajtad kívül,kedvellek.
Fény az égen ragyogjon egész éjjel,
A csillagok pedig hulljanak a tengervizébe.
Fény az égen,te vagy a szupersztár mindenben,
A táncban,az énekben és a szerelemben.
Egy ritmusra dobog a szívünk más nincsen,
Elkábultam tőled,megmérgeztél engem.
Vajon mit hoz a holnap,már nem érdekel,
Csak téged akarlak örökre egyetlenem!

A legvégén

Van egy hang a szívem mélyén,
Hívogat engem,hogy ki lesz az igazi a legvégén.
Keresem még az igazit ezer éve,
Lassan belefáradok,de nem adom fel!
Az érzés,amit iránta érzek egyre erősebb,
Ha tudná,a fél életemet oda adnám érte.
Ez a titok,ami marja a szívemet,
Roncsolja a lelkemet,szinte megzuhanok tőle.
A magány a számra tapasztja a mutató ujjait,
Közben kinevet,hogy ez a lány milyen depis.
Próbálok felül kerekedni ezen,
Be akarom bizonyítani,hogy erős vagyok,és őt szeretem!
Felborítanék mindent ami az utamba kerül,
Egy szélvihar se árthat nekem,tudom:együtt kell lennünk!
Repülés,zuhanás,varázsolt vágy,
Csalódás,öröm és üres ágy.
Asztal és üveg törés,szinte magával ragad a hév,
Rám mászik ő és követel engem,ő az enyém!
A csókjaival bódít és magába bolondít,
A nevemet suttogja és szerelemre kényszerít.
Azt mondogatja,hogy ne lássak mást rajta kívül,
Csak ő van a középpontban,nem maradok ezentúl egyedül.
Belém mar a tudat,hogy magához láncolt engem,
A csókjával megmérgezett,a kezével megrántotta a lelkemet.
Kihúzta belőlem a reményt és a boldogtalanságot,
Más milyen lettem abban a percben,éreztem a súlytalanságot.
Szinte lebegtem a vágytól,hogy többet kaphassak,
Úgy szívta belőlem a bánatot mint egy vámpír véres ajkakkal.
Végtelen fényt láttam és egy kaput a legvégén,
Megfogta a kezemet és elvezetett a mennyország mezejére ahol ő él.
Földönkívüli érzés kerített hatalmába,erőssé tett engem,
Végre kimondhatom neki,hogy szeretlek szerelmem!

Erős

Erősnek kell lennem a közeledben,
Erősnek kell lennem,nehogy elesek.
Nem bírom már tovább megőrjítesz engem!
Állandóan szívrohamot kapok,amikor látlak téged.
Előbb utóbb megkell tudnod,hogy hogyan érzek,
Hiszen régóta megtaláltam a boldogságot veled.
Te még nem sejted,de így van,
Bárcsak eljönne értünk a holnap!
Bárcsak megtudnád,hogy miért vagyok megzavarodva,
Miért álmodok minden éjjel rólad!
Káosz van a lelkemben mióta megláttalak téged,
Zuhanok a vágyaim felé,mióta akarlak végleg.
Jó lenne maradni,de ez így nem helyes,
Mindennap szem elől veszítelek,fáj a szívem.
Bárcsak tudnád,mennyire harcolok érted,
Még ha észre se veszed,pedig nem megy olyan könnyen!
Dübörög a szívem a helyén és a te nevedet kiáltja,
Próbáltam előtted ugrálni,sikítani,de hiába.
Aztán egyszer kétszer mellém ültél,
Egy nap pedig váratlanul eltűntél.
Álmaimban mindig velem vagy,a valóságban pedig nem,
Nem bírom tovább,elkell mondanom,ahogy terveztem.