Te vagy az egyetlen akit szeretek,azt kívánom bárcsak ne felednélek el,te vagy az egyetlen aki vigyázza álmom,bárcsak jobban szerethetnélek!

Mindenem

Amit gondoltam nem volt szándékos,mégis nem tudom letadni az egészet,
Te vagy a mindenem,de nem tudnék most élni nélküled!
Szívem mélyén megsúgja a lelkiismeret,hogy helyes úton járok feléd,
Mégis az első perctől kezdve te lettél az enyém.
Te vagy az egyetlen akit szeretek,azt kívánom bárcsak ne felednélek el,
Te vagy az egyetlen aki vigyázza álmom,bárcsak jobban szerethetnélek!
Egy valami amit nem tudok elfeledni,a gyűlőletet,amikor még megütöttél,
De mivel imádlak megtudtam bocsájtani neked még...
Bár az idők változnak,a vélemények is mást hoznak,
Akkoris elkell tudjalak küldeni inenn,még ma...
Arcomra hullik pár könnycsepp nem érdemled meg a sírásomat,
Kezemre hullanak az óvó kezeid és erősen megfogod,majd elengeded magad..
Mikor vágyakozva nézek vissza rád,többé nem tehetjük meg újra az egészet,
Az idő véges,nem lehet vissza tekerni,ami elmúlt,elmúlt tényleg...
Tudom,hogy soha többé nem jönne el az a nap mikor újra ölelhetnélek,
De most érzem hogy itt vagy a közelben...mert most éppen átölelsz..
Helyre szerettem volna rázni a dolgokat,de mégis...valami elromlott,
"Szeretlek"-ezt már rég nem hallottam tőled,oly régóta nem mondod...

Elindulok

Amikor először találkozunk,azt mondtad minden másképp lesz,
Azt ígérted az időd hátralevő részét velem fogod tölteni mint kedvesem..
Most nincs szükségem pasira,
Nem akarok szerelmes lenni,nem pazarolom el az időmet.
Nem törödőm a flörtölőkkel,vissza utasítok mindent,
Nem akarom hallani a hangod,a tekintetedet kiszeretném törölni a fejemből..
Azt hittem,hogy végre tapasztaltabb leszek,ha tanulok ebből,
De nem mert nem lett semmi ebből a szerelemből...
Nem akarok a szívedbe költözni,inkább távozom messzebbre,
Nem akarok szenvedni az érzések miatt,inkább magamba fojtom jobb így nekem.