"Veled vagy nélküled,teljesnek érzem a szívem."

Tükörképed

Elhagytál,mindent elfelejtettél,
Hogy miket éltünk át,még....
Mindennap gondolok rád,
Viszont már nem fáj.
A tudat,hogy nem vagy velem,
Mert ez nem volt szerelem.
Veled vagy nélküled,
Teljesnek érzem a szívem.
Nem vittél magaddal darabokat belőlem,
Itt ragadt bennem,minden.
Amikor az arcodat megérinti a hűs víz,
A tükörképed megmutatja ki az Igazi.
Engem mutat,de te ellenállsz ennek,
Pedig minden kérdésedre egy válasszal felelnek.
Az égi jel,ami beléd égeti a vágyat,
Hogy megkeress engem,hogy rám találhass.
Mert várok rád,valahol a világban,
Engedj egyszer az álmaidnak.
Rá lelj a kincsedre,
Ami értékes dolgokat rejt.
A tükörképed eltorzul,
A gondolatod felfordul.
Alig bírod elhinni,hogy az érzéseid,
Egyből irányítani kezdenek,nem kell félni.
Lesz ez még jobb is,
Mikor a fájdalom elkezd majd kínozni.
A bűntudattal fogsz élni,
Vagy hozzám fogsz visszatérni.
Döntsd el mit szeretnél,
Vagy inkább életed végéig szenvednél?
Gyerünk hát,mire vársz,
Indulj el!Szedd a lábad már.
Amikor bekopogtatsz hozzám,
Akkor már tárt karokkal várok rád.

Kimondatlan szavak

A kimondatlan szavak fájnak,
Megőrjítenek,szinte bántanak.
Elmész mellettem,szólnék hozzád,
Felém se nézel,elillan a bátorság.
Hogyan mondjam el neked,
Ha kerülsz és menekülsz előlem?
Mindenki tud beszélni,
Csak mi ketten nem tudunk megszólalni.
Miért,miért van ez velünk?
Hogy soha nem lehetünk együtt?
Alig érintesz meg,
Alig gyújtasz fel.
Kérdezlek hát téged,
Miért nem félsz tőlem?
Bárcsak felnőnék hozzád,
Legalább értsem,hogy mit csinálsz.
Néha nem értem mire megy ki a játék,
Egyszer eljössz,máskor elmész.
Búcsúval vagy anélkül,
Mindig itt hagysz egyedül.
Az idő már nem kedvez nekem,
Így elkell mennem.
Bennem éltél,szívemmel énekeltél,
A lelkünk összeforrt,de alig ismertél.
Hátra léptél kettőt,egyet léptél előre,
De,sose kérdeztél felőlem.
Pedig szenvedtem,remegtem érted,
Csak nem találtam meg a megfelelő cselekedetet.
Elbújtam,aztán megkerestelek,
Amikor hátra néztél,eltűntem.
A könnyeimen keresztül néztelek,
De soha nem küzdöttem ellene.
Elakartam mondani,megakartam mutatni,
Hogy ennél jobbat érdemelsz,nem kell fizetni.
Nem lesz meg az ára,nem bánod meg,
Csak engedd a szíved hozzám,kérlek.
Tárd ki a belső békédet,
Vigaszt akarok találni benned.
A kimondatlan szavak:a testbeszédben vannak,
Remélem egyszer valaki majd meghallja....

Nem tudod

Érdeklődve nézel körül,

Hogy kerültél ide egyedül.

Egy idegen mellett ébredtél fel,

Csodálkozva körbe nézel.

Felkelsz az ágyból,

Egy őrült éjszakai buli volt.

A lakásban másnapos fiatalok,

Félkómás szerelmes pár az asztalodon.

Úgy érzed ideje lenne hazamenni mindenkinek,

Nehéz lesz kikergetni a vendégeket innen.

A szoba forog körülötted,

Csoda,hogy a tegnapi bulit túlélted.

Nem tudod,nem bírod betartani az ígéretet,

Hogy kikergeted az embereket.

A fejed szétmegy,pihennél mégegyet,

Senki se tud kordában tartani téged.

Tudod,hogy borzalmas hiba ez az egész,

Senki se találja meg a fejét.

Ne aggódj,a haverod nem tudja meg,

Hogy megcsaltam őt veled.

Nem tudhatod,hogy én voltam ott,

Csak egy látomás volt.

Bennem megmaradt az egész este,

Csak neked kell elfeledned.

Csitt,maradj csendben,

Én már elmentem korán reggel.

Próbálsz vissza emlékezni az egészre,

Szerintem nem fog menni neked.

Hidd el nincs rám többé szükséged,

Kérlek,ne hívj fel többet.

Egy kaland voltam a számodra,

Talán majd folytatjuk álmodban.

Nem tudod,hogy mit akarsz,

Majd ha álmos leszel más valaki betakar.