Szárnysegéd
Te vagy a szárnysegéd,
Te vagy a lehetőség.
Te vagy az esély,
Te vagy a szerencse érmém.
Te vagy aki éltet,
Te vagy aki engem féltett.
Te vagy a fény,
Te vagy az élmény.
Te vagy a levegő,
Amiből jön az erő.
Te vagy a támasz,
Te vagy a vágyam.
Te vagy a hang,
Ami bennem megszólal.
Te vagy a tűz,
Ami nem hagy egyedül.
Te éltetsz engem,
Te mentettél meg.
Ne tagadd le amit érzel,
Néha érzem a félelmeidet.
Amit felém sugárzol,
Nincs mitől tartanod.
Te vagy az aki kell,
Tovább kell küzdened értem!
Tetteim
Évek óta kavarognak bennem,
Napok óta törtek a felszínre.
Nem bírom,legyőz,megőrjít,
A testem egyre jobban szomjazik.
Egy érintés hiányzik,
Nem tudom a szavaidat inni.
Nézz rám,ölelj szorosan,
Húzz végig a testemen az ujjaidat.
Ne,engedj el,gyújtsd fel bennem,
Lángoljon a lelkem.
Érted,égjen minden percem,
Veled akarom tölteni a hátra levő életemet.
Csak még egy perc,
S végül itt leszel.
Hiszek benned,
Mert tudom,hogy valamiért kedvelsz.
A hétköznapok oly' szürkék,
Végül kitisztult az ég.
A tűz egyre hevesebbé tett,
Nem tudom kordába tartani a tetteimet!
Hozzád rohanok,rád török,
Nem érdekel,hogy mindenki rajtam röhög.
Könyörgöm,érints meg végre,
Csillapodjon az irántad érzett szerelmem!
A szenvedélyem örökké kísérteni fog téged,
Kérlek állítsd meg a cselekedeteimet!
Belehalok ebbe az érzésbe,
Ha nem mondhatom el neked!
Évek óta kavarognak bennem,
Napok óta törtek a felszínre.
Nem bírom,legyőz,megőrjít,
A testem egyre jobban szomjazik.
Egy érintés hiányzik,
Nem tudom a szavaidat inni.
Nézz rám,ölelj szorosan,
Húzz végig a testemen az ujjaidat.
Ne,engedj el,gyújtsd fel bennem,
Lángoljon a lelkem.
Érted,égjen minden percem,
Veled akarom tölteni a hátra levő életemet.
Csak még egy perc,
S végül itt leszel.
Hiszek benned,
Mert tudom,hogy valamiért kedvelsz.
A hétköznapok oly' szürkék,
Végül kitisztult az ég.
A tűz egyre hevesebbé tett,
Nem tudom kordába tartani a tetteimet!
Hozzád rohanok,rád török,
Nem érdekel,hogy mindenki rajtam röhög.
Könyörgöm,érints meg végre,
Csillapodjon az irántad érzett szerelmem!
A szenvedélyem örökké kísérteni fog téged,
Kérlek állítsd meg a cselekedeteimet!
Belehalok ebbe az érzésbe,
Ha nem mondhatom el neked!
Kísértet
Ha emlékszel a nyárra,
Igyunk erre a barátságra.
Ami köztünk sose létezett,
Mert egyikünk mindig többet érzett.
Felejtenék,de nem megy,
A zongorán ülök és énekelek.
Próbállak felejteni,de mindig megjelensz,
Néha úgy érzem kísértenek engem.
A szellemed itt van valahol,
Mit akarhat tőlem vajon?
Az időnk lejárt,mégis ad a sors egy új esélyt,
Bárcsak az új kezdet lehetnél!
Távolinak tűnik,mégis közel van,
Szinte érzem a jelenlétét,nem ért véget a nap.
Végtelennek tűnő órák,
Rövidnek tűnő percek,mindez elszállt...
A kinem mondott szavak,
Örökre bennünk maradtak.
A lelkem egy része vágyik még arra,
Hogy elmondjam amit kellett volna.
Mikor lesz rá erre megfelelő pillanat?
Miért hallom még mindig a hangokat?
Mire késztet mindez?
Miért is szenvedek?
Meggyötör az élet,elhagy minden,
Igyunk erre a nem létező szerelemre.
Ha emlékszel a nyárra,
Igyunk erre a barátságra.
Ami köztünk sose létezett,
Mert egyikünk mindig többet érzett.
Felejtenék,de nem megy,
A zongorán ülök és énekelek.
Próbállak felejteni,de mindig megjelensz,
Néha úgy érzem kísértenek engem.
A szellemed itt van valahol,
Mit akarhat tőlem vajon?
Az időnk lejárt,mégis ad a sors egy új esélyt,
Bárcsak az új kezdet lehetnél!
Távolinak tűnik,mégis közel van,
Szinte érzem a jelenlétét,nem ért véget a nap.
Végtelennek tűnő órák,
Rövidnek tűnő percek,mindez elszállt...
A kinem mondott szavak,
Örökre bennünk maradtak.
A lelkem egy része vágyik még arra,
Hogy elmondjam amit kellett volna.
Mikor lesz rá erre megfelelő pillanat?
Miért hallom még mindig a hangokat?
Mire késztet mindez?
Miért is szenvedek?
Meggyötör az élet,elhagy minden,
Igyunk erre a nem létező szerelemre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése