Egy váratlan hős
Nem kértem,hogy jöjj át,
Nem vártam,hogy megvigasztaljál.
Nem éreztem,hogy szükségem lenne rád,
Mégis mindig meghallgattál.
Nem hagytad,hogy szenvedjek,
Bármikor kiönthettem a szívem.
Egy váratlan hős voltál,
Aki kimentett amikor az élet fájt.
Harcoltál a démonjaimmal,
Tanácsaiddal eltörölted a bánatomat.
A vicceiddel mosolyt csaltál az arcomra,
Felnéztem rád,mint a legjobb barátomra.
Egy jó barát aki megment ha baj van,
Egy lelkitárs aki meghallgat,ha magányos vagy.
Egy életen át tartó kapcsolat,
Amit nem mérgezhet meg a féltékenység és a bűntudat.
Ha hibázol elnézi és megbocsájt,
Ha elesel,a karjait nyújtja és felránt.
Nem szereti látni,ha a mélyben tipródsz,
Azt szereti nézni,amikor a boldogságban úszol.
Örök hűséget ígér,ami kitart a sírig,
Ott van melletted szinte mindig.
Nem felejti el a születésnapodat,
Elfogadja a meghívásodat.
Ha nem jössz el,se haragudhatok rád,
Hiszen annyiszor találkoztunk már!
Hiszem,hogy bármikor összejöhetünk,
Iszunk egy kávét és együtt fecsegünk.
Egy váratlan hős,akire büszke vagyok,
Bizonyíthatom:ő a legjobb barátom!
Elmondhatok mindent,titokban tartja,
Amire nem kérem meg mégis megcsinálja.
Boldog pillanatokat okoz nekem,
Túl sok benne a szeretet.
Hogyan is háláljam meg?
Túl sok a jót tett benned.
Egy nap majd mikor öregek leszünk,
A fiatalkori botlásokon jókat derülünk.
Megvilágosodás
Voltak napok,amikor lejjebb ástam magam,
Nem voltak napok,amikor választhattam.
Háborúztam éjjel és nappal,
Harcoltam a rémálmaimmal.
Egész végig a kiutat kerestem,
De nem jöttem üres kézzel.
Láttam a fényt az alagút végén,
Beletörődtem,hogy a magány bennem él.
Olyan,mint a boldogság vagy a szomorúság,
Vagy akár a szerelem vagy a mézédes vágy.
Elfogadtam,hogy a részemmé vált,
Majd egy nap eljön a méltó búcsúzás.
Intek majd a múltamnak,
Addig még élek a pillanatnak.
Kezemben egy szalag ami végtelenségig kísért,
Ami egy örökké valóságot ígért.
Követem az álmaimat,de az eszemre is hallgatok,
Lesz majd rá jobb alkalom.
Álmodoztam sok-sok éven át,
Míg felnem nyílt a csipám.
Megláttam a dolgokat,amiket vakon tapogattam,
Eldobtam a botot,ami a téves utat mutatta.
Elhiszem,hogy mától már minden rendben lesz,
Ezt a pillanatnyi boldogságot nem veheti el senki sem.
Egy hang
A hangom száll a szélben,
Hallgass meg kérlek.
A békém elér téged,
Ha szépen kéred.
Vedd el,őrizd még a szívem,
Cselekedj jó időben,jó helyen.
Itt az idő, a szerelmem erősebb mint tegnap,
Itt az alkalom,mert a végén még elszalad.
A jövő még messze van,
De,várom,hogy jöjjön a holnap.
A mának élek,kitárom a lelkem,
Belém hasít a fény,mert megengedem.
Szét árad bennem,a vérem felhevül,
Úgy érzem,nem vagyok már egyedül.
Az árnyak már rég elszálltak,
A vágyak pedig egyszer valóra váltak.
Valami újra,valami régire vágyom,
A múltat már nem annyira bánom.
Velem jön egy része,
A szívem,amivel újra szerethetek.
De,mindig az utamba állnak,
Állandóan megbántanak.
A szavak,amiket hozzám vágnak,
Már nem fájnak.
Egy szikla öleli körül a lelkem,
Azokra hallgatok,akik szeretnek.
Próbálom oda adni egy részemet,
Szeretnék beleőrülni a szerelembe.
Elveszíthetném a fejemet,
Élhetnék teljes szenvedéllyel!
Egy olyan világban,ahol nem szólnak rám,
Ahol nincsen határ!
A hangom száll a szélben,
Melletted már nem félek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése