"Olyan vagy mint egy jó pulcsi,ami melenget ha fázom,olyan vagy mint egy nadrág ami szorosabban ölel,ha magányos vagyok."

Úgy kellesz mint egy ruhadarab!

Ha létezne egy speciális bevásárló központ,
Akkor mindig oda mennék vásárolni,nos...
Egy jó minőséget akarok,nem kell a mennyiség,
Egy klasszikus darabot akarok,nem kell a szépség.
Nekem a hűséges darab kell,az amit a múltkor láttam,
Sajnos most elfogyott,hiába vadásztam.
Tudom,hogy mit akarok,nem félek elkölteni a pénzemet,
Bár most hiába is nagy az értéked,nem felelsz meg nekem.
Így tovább megyek,amerre a szívem vezet,
Ha megtalállak téged,boldog lehetek.
Amikor beléptem az életedbe,sok féle méret volt,
Azt hiszem illesz hozzám,olyan tökéletes volt!
Egyik másik darab jobbnál jobb volt hát!
Így a pénztár felé vettem az irányt.
Mikor hazaértem rájöttem,hogy nem foglak megunni téged,
Úgy kellesz nekem mint egy ruhadarab,úgy érzem!
Olyan vagy mint egy jó pulcsi,ami melenget ha fázom,
Olyan vagy mint egy nadrág ami szorosabban ölel,ha magányos vagyok.
Ez a tökéletes ruhadarab,soha nem adlak el,
Hallom,hogy feléledsz,lélegzel és értem dobog a szívem!!!!

Vízzé olvadsz

Mit gondoltál,hogy a tűz ami benned van,túlélheted?
Mit gondoltál,hogy a vágy amit téged fűt,túl lépheted?
Szavaidat hallom valahol a messzeségben,
Hangod foszlányként száll a levegőben.
Szemeidet magam előtt látom,két színű vagy,
Úgy csinálsz mintha tudnál rólam mindent,álnok vagy!
Mikor karjaidba zársz,nem tudom hol élek,
Csak imádkozom közben,hogy szét ne égjek!
Te voltál a jég és a megközelíthetetlen játékszer,
Mikor magamhoz rántalak vízzé olvadsz és nem adom fel!
Találj rám a messzeségben,nem tudod,hol kereshetsz,
Ha holnap is utánam nyomozol,akkor elhiszem,hogy szeretsz.
Megtörik a jég köztünk,mikor felkel a Nap,
Azt hiszem szabad az út feléd,csak szólnom nem kellett volna.
Mert még friss és kivirágozatlan ez a kapcsolat,
Még a kezdet,ami még nem érhet véget,oly hamar...
Te vagy az,akiről nem meséltem bővebben senkinek sem,
Úgy féltelek mint egy törékeny üveget!
Ha egyszer is mellé fogok,elejtelek és megtörik a szíved,
Az enyém is,hiszen a tűz égeti,nem pihen.
Ha feléd nézek,lángol a tekinteted,éhes minden mozdulatod,
Azt akarom,hogy éljük túl a holnapot!

Veled ébredni

Látod az eget?Úgye milyen szépen ragyognak a csillagok?
Rajtad kívűl a világ megszűnni készül,melletted vagyok.
Ahogy a kezünk egymásba olvad,úgy dobban percenként a szívem,
A karjaidba hajtom fejem úgy nézem a csillagos eget.
Az éjszaka oly gyönyörű,főleg,hogy még a Hold is ragyog,
A szemeid megtaláltak engem,úgy örülök,hogy veled alszom.
Mikor vissza zuhanok a valóságba,érzem,hogy az ágyban vagyok,
De itt vagy,itt csókolsz,itt ölelsz,nem engednél el soha most.
Azt hiszem,hogy álmodom,de közben ez a valóság,
Érzem a tested melegét,hallom,hogy a szíved őrülten dobog,ez nem hazugság.
Megengedtem,hogy öntudatlanná tegyél ezen az éjjelen,
Megengedtem,hogy átvedd színtiszta lelkemet.
Ahogy forog a Föld,úgy forgunk mi is,
Nem zavarja meg ezt a percet senki!
Elvesztem a csókjaidban,az érintésedben,a szemeidben,a szavaidban,
Lassan lélegzem,hogy ne érjen véget ez a pillanat!
Hang nélkül érzem a dalodat,hang nélkül hallom a gondolataidat,
Látod,a felénk repkedő színes pillangókat?
Ez jelzi az irántad érzett szerelmemet,
Azt hiszem ezt a vágyat megtaláltam benned,amit régóta kerestem!