2012. május 3., csütörtök

"Az álmaim rólad szóltak,a nappalok valóságosak voltak."

Szöveg a tűzben

Amit tudnod kellett,
Ma nem tudhatod meg.
a szöveg a tűzben elégett,
soha nem tudhatod meg.
Hogy mit éreztem irántad,
Nem kürtölhettem szét a világnak.
csak egy apró részletre emlékszem,
Soha nem múlhat el a szerelmem.
Szenvedéllyel szerettelek,
Szenvedéssel gyűlöltelek.
Napról napra erősebb volt az érzés,
Fájdalmas volt melletted a létezés.
A remény ami ott égett bennem,
Egyre csak emésztett.
Hogy nem érinthetlek csak úgy meg,
Több volt mint fájdalom,ami belehasított a szívembe.
Melletted álltam és ültem,
Amikor csak tehettem.
Az álmaim rólad szóltak,
A nappalok valóságosak voltak.
A könnyeimet vissza fojtottam,
Aztán eleresztettem egy sarokban.
Nem láthattad a fájdalmamat a szememben,
Néha elzártam előled a lelkem.
Csak egy álarcot láttál,
Miközben velem dumáltál.
Amikor véget ért a napunk együtt,
Este a szobámban ültem és a macska a hasamon feküdt.
Azon gondolkoztam,mi lenne,ha,
Elmondanám,hogy mit érzek irántad?
Vajon kinevetsz?Vagy elfutsz előlem?
Vagy röhögve elárulod mindenkinek.
Hogy mekkora lúzer vagyok a szemedben,
Ugye te nem ilyen vagy velem?
Ennél többre tartasz ugye?
Bár ezt nem tudhatom,nem ismerlek.
Olyan jó lenne,ha minden álmom valóra válna,
Nem lenne mindig a bánat.
A vágyódás,reménytelenség,messze ismeretlen lenne,
örökkön örökké veled lehetek.
A szappanbuborék kidurran egyszer,
Minden úgy lett,ahogy lennie kellett.
Halk nevetgéléssel mentem el melletted,
Utánam néztél,de nem jöttél fel.
Csak bámultál a lépcsőnél menet,
Aztán a haverjaiddal mentél el nevetve.
Szerettelek,ez az örök igazság,
A titkom jó helyen van,többé már nem fáj.
A tűz elharapja a papírjaimat,
Vele együtt a tintával írt szavaimat.
Amiket könnyekkel töltöttem meg,
Így könnyebbült meg a lelkem.

Bosszú

A titkom maradjon nálad,
Ne add tovább senki másnak.
Földön csúszva könyöröghetsz,
Nem mondhatod el olyan könnyen.
A szabadságnak ára van,
Hiába élek a mának.
Magam mellett tudhatnálak,
Ellöksz,mikor megcsókolnálak.
Kacagva nézek rád,
Megint gyerekessé változtál.
A hangom betölti a teret,
Hiába kéred,hogy csend legyen.
Nem fogom fel,mert bosszút állok,
Mindenki azt hiszi,hogy veled járok.
Játék az egész,mert te is játszottál,
A szívemmel,amikor szerettelek igazán.
Nem kegyelmezek,mert szemétkedtél velem,
Mindezt vissza kapod,csak adagolom neked.
Óvatosan,míg a méreg nem éri el a szíved,
Míg megnem fojt a bűntudatod és a lelkiismereted.
A titok lassan valósággá válik,
S ezt hamarosan megtudja mindenki.
Hogy egy igazi alattomos áruló vagy,
A lányok csak játékszerek a számodra.
Nincsenek érzelmeid,
Egy robot vagy,de valójában egy nagy senki.
Kiakarlak tagadni a múltamból,
De,előled nem futhatok.
Szembe kell állnom veled,
A harcot felkell vennem.
Legyőzlek bármi áron,
Csak a sérülés ne fájjon.
Bár erős vagyok,nem fogok érezni semmit,
A bosszú édes,nem várhatunk holnapig.
Egy nap arra fogok emlékezni,
Milyen jó,hogy nem kellett sokat szenvedni.


Nincsenek megjegyzések: