2009. január 6., kedd

Énekeld ki mindent amit érzel,ne hagyd magába sodorjon minden emléked!:):):):)

Ne állj meg!

Mindenki mással jobb és jobb lenni,de nem ment,
Helyette minden és minden terve a kudarcba fulladt..annyi volt nekem..
Nem tudtam,hogyan kell visszafordulni,csak zuhantam az árral,
Rájöttem,hogy nekem kell megváltoztatni az útamat.
Helyette mindig gyenge nő voltam,de most már erős lettem,
Nem akartam megijedni,ha vitt az élet magával megfogtam a kezed.
Nem akarok felébredni egy szép napsütéses napon,
Nem akarok veled újra és újra találkozni,olyan rossz...
A tökéletes pillanatok úgyis szertefoszlanak,amikor tiéd volt a szívem,
Kezdettől fogva és örökké hittem benned..
A tükör hazudik nem tudok mosolyogni ezen,
Valahogy az öklömmel beleütök és folyik a vérem csakis érted...
Az nem lehet az élet ez már más ez már a halál utáni lét,
Ez nem lehet a végtelen mikor más karjában pihensz és élvezed,amit kínál az emlék.
Eltudom rejteni ami rég fájt,de sose tudod felszakítani bennem a sebet,
Csak mosolygok rád,mit sem sejtenél,hogy kihűlt az irántad lévő szerelmem.

Mosoly

Napról-napra táncoltam az árnyékodban,
De a mosolyom elrejtette a fájdalmat.
És eltettem minden emléket a szívemben,
Nem kérdezted soha sem hogy irántad mit is érzek.
De ennél sokkal többre vágytam,
Nem tudtad hogy miért melletted álltam.
Elmondjam a teljes igazságot neked???
Elmondjam,hogy miért olyan könnyű megsebezni engem??
Ezt csak úgy elengeded a füled mellett,megsem hallgatsz,
Nem szeretlek téged,ez az igazság már minek is kellek én neked??
Nem akarlak téged,senki sincs már aki megvédjen tőled..
Nekem nincs szükségem rád,mégis szívem mélyén kívánom,hogy velem legyél..
Azt mondtad,hogy szeretsz engem és hogy mindig vigyázol rám,
Túl könnyű volt elhinni neked,olyan meggyőző voltál...
Nem tudsz megtörni engem,de tévedtem...
Mert igenis lelkem mélyén összetörtél mindent ami fontos volt nekem.
Éjszakáról-éjszakára forgolódtam az ágyban,
Azt gondoltam,hogy eltudok aludni,de hiába..
Égetett belül a vágy és a harag,azt akartam,hogy őszintén beszélgessünk el,
A lelkem mély belsője...már nem olyan amilyen volt...ahogy ismerted..
Hiszékeny lány voltam és könnyen befolyásolható..
De most megváltoztam mert erős lettem!
Nekünk meg kellene állnunk....
A szerelem mindig bonyolult,ha akarod ha nem..
A szemeidben érzem a fájdalmat,szinte égeti az enyémet.
Mivel tudod,hogy ugyanazt érzem,mégis letagadod,
Ha meglátsz újra inkább kitagadsz a múltadból...

Érintésed

Érzések nélkül egy érintés teljesen lehetetlen,
Szerelem nélkül egy csók teljesen jég hideg lesz.
A hit ami volt elvesztünk benne és mást reméltünk,
Sírás nélkül a könny sos vállna gyémáttá és ezüsté.
Hang nélkül a szó mit sem érne ha nem mondjuk ki,
Háttal támaszkodom a falnak és várom,hogy gyere már ki.
A zuhanás tart vissza engem(belőled merítek erőt),
A sírás tart vissza igen visszahúz(és most kezdek tisztán látni)..
S rájövök,mind amit csináltam egyedülivé tett engem...
Olyan reménytelenül és fájdalommal dobog a szívem!!!NÉKÜLED!!
Tudom,hogy fáj, amikor elköszönök tőled örökre.
Itt az idő,hogy elengedjem a szárnyaimat és tovább szálljak az élettel.
Itt az idő,hogy elrepüljek a messzeségbe,ahol egy új remény vár,
Az érintésed mint a tűz,a csókod mint a hűvős ősz,engem már más valaki ölel és lát..

Amikor itt az időnk

Igen itt a vége,de valami új kezdödik,
Valami felkavarja a szívem,valami új kezdödik.
Csak bátran vágj bele a rock and rollba!
Énekeld ki mindent amit érzel,ne hagyd magába sodorjon minden emléked!
Itt állok egyedül reménnyel és álmokkal,új vágyakkal,
Nem hagyom hogy a föld alá temessenek,tovább léptem túl vagyok rajta!
Nem adom fel a küzdelmet,a zene mutatja a helyes útat és mindig új lesz tőle,
Amikor vége van,máris valami újba szeretnék kezdeni,úgy szeretem.
Amikor itt van az időnk meghallgathatjátok,
Amikor itt van az idő tombolhattok rá most!
Amikor elbúcsuzunk,örökké a történelembe írjuk magunkat,
Amikor itt lesz a pillanat,magunkhoz öleljük a világot,és a múltat.
De ha elengedjük egymás kezét,úgyis egymásra találunk,
Amikor ismét találkozunk,újra szorosabbra fűzűnk mindent amit látunk.

Nincsenek megjegyzések: