"Táncra perdül a jégen egy szív,a távolból egy édes dallam magához hív."

Tudod hogy mit érzel?

Táncra perdül a jégen egy szív,
A távolból egy édes dallam magához hív.
Ami tegnap történt valóra vállt,
két lélek egymásra talált.
Megforgatsz a táncparketten,és elszédülök és forog körülöttem a világ,
Havas ruhába öltözött a táj.
A hó esik és jégbe fagy a szívünk,megtörheted,megégetheted,szerelmünk mindent túlél,
Boldogan látom,hogy eljön értem a remény!
Ölel a fény,magadhoz húzol és végtelenné varázsolod a keringőt,
Lábaink maguktól visznek a vad világba,ne várd meg míg elered az eső.
A felhők sosem gyűlltek a fejünk felett,
Miattad oda adtam az életemet.
Feladtam minden álmom,most te vagy az életem szerelme!
Tudod,hogy mit érzel???
Az útunk magától visz tovább,nem áll meg,hív a végtelen a táj!
Ami tegnap történt valóra vállt!!!
Elhallkul a zene,mindenki minket néz,magad körül pörgetsz,
A szemed csillog mint a gyémánt,leírhatatlan amit érzek.
Ruhák suhogása,kezek érintése,lábak ritmus váltása,
Tekintetek őszinte mosolygása,lelkek egymáshoz vonzodása.
Mint a korabeli korban,úgy érzem magam,királyok és királynők tekintélye,
A táncparkett legyőzhetetlen lénye!
Tűzbe borul minden ritmus,a zenekar szorgalmasan adja elő a zenét,
Mikor elsötétül minden,ránk szegezi a Hold a fényét.
Letérdelsz előttem és körbe járom az utam,boldoggá tesz a tudat,
Hogy veled élhetem át ezt a szép pillanatot ma!
Lassan,de véget ér a keringő,lassan,de elengeded a kezem,
Csókod tűze új reményeket ébreszt bennem!!
!