"Megvagyok mérgezve,elbűvőltél engem,megvagyok mérgezve,többbet fogok kapni belőled."

Gyémánt könnyek

Este 11 óra van és most hagytuk abba az utolsó beszélgetésünket,
Azt mondtad,hogy nem fogsz többé hívni,ne is keresselek.
Őrűlt vagyok,hogy a szobámban ülök és sírok,
A barátaim erőtlenül hívnak ide-oda...
Még mindig hallom a hangodat a fejemben,
Ezt nem lehet elfelejteni soha sem.
Összetörted a szívemet,így hiába minden véget ért,
A többiek pedig szóltak az elejétől fogva,de nem figyeltem rájuk.
Most jöttem rá,hogy igazuk volt,csak a szerelem vakított el ennyire,
Rájöttem a hétvégén,hogy itt az én időm,még annyi mindent tehetek!
Még fiatal vagyok a szerelemhez,játszom veled,
Még fiatal vagyok,hogy melletted legyek,így megmentem az életemet.
De most átadom magam a szenvedés órájának és csak sírok,sírok,
Míg jól esik,kisírom a bánatomat....
Sírok meddig nem hallják a segélykiáltásomat,
Amíg el nem tűnnek a gyémánt könnyeim a földről...

Mert ezt nem érzed

Hallom,hogy jössz felém és azt suttogod,hogy velem akarsz lenni,
Velem akarod tölteni az éjszakát.
De nem figyelek rád,nem érdekel semmi más:
Csak az,hogy élvezzem az élet minden mozzanatát!
Ahhoz,hogy elmondjam neked:szükségem van rád,
De túl távol vagy tőlem,így nem adhatom át...
Mikor megtudtam,hogy játék voltam a számodra,
Akkor jöttem rá,hogy ezt te nem érzed.
Nem vagy szerelmes,nem tudod kimutatni amit kell,
Ez sajnos felzaklat engem...
Akarlak végleg,hallgass meg kérlek,
Mert te ezt nem érted!!!

Megmérgezve

Szerelmes voltam,de soha nem gondoltam komolyan,hogy tovább lépek,
Szerelmes voltam,de soha nem akartam,hogy a tiéd legyek.
De most tudom,hogy ez egy új érzés már mint a többi,
De most értettem meg,hogy az eddigi kalandok csak fellángolások voltak.
Először érzem,hogy valóban szerelmes vagyok,
Mert itt vagy mellettem és vigyázol rám.
Megvagyok mérgezve,elbűvöltél engem,
Megvagyok mérgezve,többet fogok kapni belőled.
Megvagyok mérgezve a szerelemtől,nem tudom hogy hol a helyem,
Megvagyok mérgezve,és az érzés megnyitja a lelkem.
Elvetted a szívemet,az eszemet mindenemet!
Tudom,hogy először és utoljára kavar fel ez az egész,
Csak Te vagy az egyetlen aki szebbé teszi az életemet!

Ne gyere vissza!

Vége ennyi volt,elegem van nem várok tovább,
Inkább elmegyek inenn nem várok rád.
Az időmet pazarolom,pedig annyi dolgom van,
Pedig annyi időm van...
Tudom,hogy nehéz,nem lehet megtenni,
A feledés nem könnyű,megőrjít,nem menekít...
Elég volt,elég volt...
Ne gyere vissza,ne gyere vissza...
Megöl a magány,de nem érdekel,én ennél többet akarok,
Nem várok a mindent elsöprő szerelemre.
Nekem más küldetésem van,hogy segítsek másokon,
Hogy nekem ne legyen jó ez az érzelem.
Megment a csalódástól,mégis eltilt az öleléstől,
Megment minden féle fájdalomtól,de a magány tárt karokkal vár rám.
Régi ismerősként üdvözöljük egymást,
Nem akarok többet tőled már.
Nem félek többé,mert erős vagyok,és hiszek valaki másban,
Saját magamban hiszek és tudom,hogy túl tudok lépni ezen...
A madarak már nem csicseregnek az ablakomban,
A fényképeket eldobtam...
Ahogy az álom eltűnt úgy jön vissza az alkonyat...
Szürke a világ,oly sötét de nem fázom..
Tényleg nem fázom,esküszöm,hogy nem...
Ha felakarsz melegíteni,ne gyere vissza,
Majd én megoldom magamtól,felnőtt vagyok már...
De nélküled gyerek vagyok még,
Kell a védelem,a testem megremeg és megőrülök...
De nem teszem,erős vagyok,erős vagyok,
Ne,kérlek ne gyere vissza!!!!

Szerelem ámítás,csábítás...

Este van és mindenki bulizni megy,
Nem hagyom magam,én is elmegyek egyet bulizni az éjszakába.
Felhívom a barátaimat és megkérdezem őket,hogy jöjjenek velem,
Már öt perc múlva az ajtóban állnak és dörömbölnek.
Várjatok még felveszem a fülbevalómat még befújom magam parfümmel,
Készen vagyok,még egy pillantást veszek a tükörre.
Rendben mehetünk,miénk az éjszaka!
Jöhet bármi ami magával ragadhat!
Szerelem,ámítás és csábítás-még többet pasit a parkettre!
Gyerünk,csajok táncoljunk.
Olyan szexik vagyunk,mindenki minket néz,
Olyan édesek vagyunk,mindenki sztárnak tekint.
Nekem mindegy,hogy milyen az éjjelem,a csillagok ragyognak fenn az égen,
A buli az életem!A tánc a mindenem.
A fiúk csatlakoznak hozzánk,testhez tapadó táncot járunk,
A zene jó ritmusra váltott,karibi éjszakára emlékeztet az idei nyarunk.
Szerelem,tánc és ámítás,nekünk nem kell a csábítás,
Nem szól ránk senki,azt csinálunk amit akarunk és elterveztünk már..
Forró a hangulat,mindenki pezsgőt bont,kicsit sokat iszunk,
S elveszítjük a fejünket,nincs szükségünk a figyelmeztetésre.
Szerelem tenger,egy fiú elkérte a számomat,többet akar majd tőlem,
Kacsingatva elköszöntem tőle,és flörtöltem még ötféle pasival mellette.
Olyan jó a fiatalság,még élvezem,nem akarok felnőni,parti az életem!
Nem érdekel,ha nem jön el a nagy szerelem!!!

Már megint feltűnt

Azt hittem,hogy örökre elfeledtél,azt hittem mással vagy boldog,
De amikor újra feltűntél,nem hittem el amiket mondtak...
Én tudtam,hogy a szíved mélyén még mindig ott vagyok,
Hiszen látszik rajtad,nem érnek semmit a szavak.
Elég ha egymásra pillantunk egy másodpercre és megértjük egymást,
Elég a testbeszéd,elég a levegő vétel,mikor a közelembe érsz szinte megfulladsz..
Miért nem mondod meg az igazat?
Miért nem vallod be hogy hazudtál nekem?
Miért játszod meg magad előttem,mikor látom,hogy boldogtalan vagy,
Elengedted a lány kezét és felém jöttél.
Azt mondtad,hogy beszélni szeretnél velem,
Akkor majd kiugrott a szívem...
Egy fülledt szobába zárkóztunk,egyből csókba forrtunk,
A világ forgott körülöttünk.
Nem akartam abba hagyni,szorosan átölellek,
Mikor elhúzódtál tőlem éreztem:ez a csók fájdalmasabb mint valaha.
Összefontam a karjaimat és azon gondolkoztam,hogy ennek végleg vége,
Még rád néztem,még rád gondoltam,ahogy kiléptél úgy tűntél el.
Soha többé nem jöttél el,soha többé nem mutatkoztál,
A barátaid sem tudják,hogy hol vagy,
Kiderült mindenki számára már halott vagy,csak én nem tudtam...
Itt az idő,hogy utánad menjek,
Hogy örökké veled éljek...