Ha adnál új boldog napokat....

Ima

Édes istenem,ha még hallod az imáimat,
Kérlek gyere le hozzám a magányos óráimra.
Már mióta szédelgek,szenvedek ettől,
A bűntudat és a szégyen megöl.
Félek,hogy nem lesz senkim,nem leszek boldog,
Bár van ennél merészebb gondolatom.
Szerelmes vagyok,egy olyan férfiba aki nem szeret,
Miatta szenvedek már majdnem féléve.
A sors se akarja,eltaszít tőle,
Nem hallok már mióta felőle.
Hiába koncentrálok egyszerűen nem megy,
A szavak nem jönnek a nyelvemre.
Botladozva és erőtlenül nyitom ki a számat,
Nem bírom kinyögni a kívánságaimat.
Csak ő kell,miatta vagyok erősebb mint valaha,
Az akaratom egyre makacsabb,ki váltja valóra z álmaimat?
Jött egy másik férfi is a szerény életembe,
Így össze zavarodott a szerelmes lelkem.
A testem forróságban izzik,
A szívem reményben bízik.
Rájövök közben:nem vagyok már erős,
A szememben ő a megtestesült hős.
Aki megmentette az életemet,
Aki bajban megfogta a kezemet.
Istenem,ha az imáid feljutnak hozzád,
Kérlek küldd a megfelelő férfit hozzám!

Életem szerelme

Talán a távoli jövőben,
Egyszer életem legszebb évében.
Majd fehér fátylon át nézhetek rá,
Arra férfira,akire oly régóta vártam már.
Míg elnem tűnik a vágy,
Addig kínoz a magány.
Életem szerelme,majd újra megtalál,
Lehet,hogy láttam már,csak eltűnt,elteleportált.
Oly sok év telt el,
Igyekeztem erősebbé válni,de minden elveszett.
Soha nem éreztem a komoly szándékát,
Annak,hogy elmondjam mennyit ér a vágy!
Vissza fogok emlékezni arra a nyarakra,
Amikor együtt mentünk a tengerpartra.
Őrjítő hévvel csókoltuk egymást,
Nem érdekelt semmi,csak a boldog óránk.
Egy reggelen egymás karjában ébredeztünk,
Oly régóta voltunk így együtt.
A nap beragyogta az egész szobát,
A szerelmünk testesíti meg a csodát.
Az idő közben elrepült,eltűntek a percek,
Elkellett tőle búcsúznom,mennem kellett.
Vissza mentem a másik férfihoz,
Akinek a jegyese vagyok.
Hirtelen zuhanok vissza a valóságba,
Felnézek a mindenható oltárra.
Gyorsan elmotyogok egy bűnbánó imát,
Azt hiszem nincs más választásom már.
Remegő térddel futok,menekülök előle,
Mielőtt ott sírnám el magam előtte.
Szégyenkezve és megtörve keresem meg,
Az igaz és a gyönyörű szerelmet.
S majd karjaiban nyugszom,míg ő vigasztal,
Elfogja mondani,hogy én vagyok az egyetlen a számára!