"Elüldőztem a rossz szellemeket,amelyek ártani próbálnak neked."

Éjféli őrület

Mindig reménykedtem abban,
Hogy eljössz az ígért csókoddal.
Itt állok a teraszon,
A csillagokat bámulom.
Sehol se vagy,nem látlak téged,
Szívem reményében,meghalni készen.
Vágytam már rád,oly' régóta,
Végre eljött már ez a nap.
Nem talállak,nem látlak sehol,
Vajon becsapsz,vagy játszol?
Nem akarom többé ezt a szerepet,
Igaz szerelmet keresek.
Az időnk véges,lejár lassan,
A lépteid pedig jönnek halkan.
Hátra fordulok,véres a ruhád,
A tekintetem rémülté vált.
Fogalmam sincs mit csináltál,
Vámpír vagy,vagy vámpír vadász.
Ebben a korban gyakran előfordul már,
Misztikus ez a világ.
Felém közeledsz óvatosan,
Majd a kezemhez érsz és magadra rántasz.
A nyakamra helyezed az ajkaidat,
Mélyen belevájod a fogaidat.
A testem megremeg,majd kíván téged,
Oda adom az összes véremet!
Csak idd ki belőlem mindazt amire szükséged van,
Nem érdekel már a holnap!
Fényesség jön,jön a béke,
Egy álomból izzadva felébredek.

Kijárat

Érzed a remegést,a dübörgést?
Érzed,ahogy a hang végig visz oda,
Ahova akarsz menni,felfogtad hé!
Figyelj már jobban ott van a kijárat!
Csak tartsd,csak tartsd magadban,
Azt a titkot amit mondtam neked ma.
A szíved diktáljon minden dallamot,
Csak érjük meg a holnapot!
Szédülsz,bámulsz,nagy a tömeg,
Üvölt a zene,üres a tánctér,gyere velem!
A csontjaid többé nem fognak összetörni,
Mert a tömeg megszűnt létezni.
Csak Te meg én,
Együtt a színpad terén.
Elüldöztem a rossz szellemeket,
Amelyek ártani próbálnak neked.
Nézz rám és csókolj meg végre,
Senki se lát,élj a lehetőséggel.
Amit adtam neked,amit kínálok,
Ébredj már fel,használd ki a pillanatot!
A kijárat már szabad,így elengedlek téged,
Még utoljára megérintelek,elengedlek végleg.
Ki tudja mikor fogunk találkozni újra,
Menj,hisz elér minket a hajnal.

Tökéletes

Nem,vagyok tökéletes,
Ha te csak a teljes énemet szereted.
Nem vagyok,istennő,
Csak a fejem fölé gyűlnek a felhők.
Próbálok jó lenni hozzád,
Mindent elrontok,ha kinyitom a szám.
Rosszat mondok,kárt teszek benned,
Hidd el senki se tökéletes.
Megzavarsz,elzavarsz,elhagysz,
Felém se nézel napok óta.
A szívem romokban hever a padlón,
Üresség van a helyén,szinte sajog.
A vérem feketére változott,
A gonoszság belém ivodott.
Bosszút akarnék állni rajtad,
Hiszen csúnya dolog volt az.
Amit velem tettél a múltkor,
Hamis volt minden csókod.
Az érintésed nem égetett,
Úgy ahogy szokott,megtévesztett.
Egyből tudtam,hogy hazudsz,
Nem akartam látni hol van a kiút.
Csak sodródtam az árral,
Jött vele mindenféle bánat.
Sose fogok megbocsájtani neked,
Hiszen tönkre tettél engem.
Ha igazán szerettél volna,
Nem csinálnád ezeket a szemét dolgokat.
Csak egy perc az egész,
S összedől minden amit felépítettél.
Csalódtam benned,
Kérlek menj el,hagyj el engem.
Többé látni se akarlak már!
Ez a szerelem csak fájdalommal jár!